david icko

M§+

gallery entities

My recent diorama series is exploring the individual and the collective consciousness by examining the suffocating situation of the Y generation. They are the ultimate victim of our age, where the ideological narrative generated by the market-oriented world is losing its paternal function, and as a result, the responsibility of defining one’s ”authentic” identity falls upon the individual.

 

 

Humans by their nature are unable to maintain an existence without purpose.

We are cognitive beings, and thus we create our own system of ideology, which, above all, distinguishes us from other beings.This system exists exclusively in the collective fantasy.This quality enables us to communicate in large groups or communities. Moreover, on an individual level, this enables the consciousness to define its own identity with moral and ethical norms, giving purpose to its existence. The ideological canon of christianity or communism provided a clear/stick framework to reaching happiness.  The 21st century puts the entire responsibility of decision making on the individual, in the notion of/under the narrative of liberal humanism. The era has arrived when we are responsible for each and every one of our decisions and no one will absolve us of our sins.From birth are we bombarded by our damaged family surroundings and the media with the grim commandments of the zeitgeist: "Be yourself, discover your hidden potential!".The distressing freedom of choice is ours, while human values gradually manifest themselves on a glossy screen. Naturally, the market serves us the solution to find our authentic selves on a tray. Our jobs, our cars, and our alteregos, increasingly represented in the digital reality, provide instant access to the paradise of pleasure and success.

 

 

Dioráma sorozatom elsősorban az egyéni, illetve a kollektív tudatot vizsgálja - leginkább az Y generáció fojtogató helyzetén keresztül. Ez a nemzedék különleges elszenvedője korunknak, amikor a piac-központú világ által generált nagy ideológiai narratíva elveszti paternális funkcióját, és ennek köszönhetően az identitás meghatározásának felelőssége az egyénre hárul.

 

 

 

Az ember természeténél fogva képtelen a cél nélküli létezés fenntartására. Kognitív lények vagyunk, ami elsősorban abban választ el minket a többi élőlénytől, hogy mi automatikusan létrehozunk egy “ideológiai rendszert”, aminek segítségével tartalommal töltjük fel cselekvéseinket. Ez a szisztéma kizárólag a kollektiv fantáziában létezik. E tulajdonságunknak köszönhetően  képesek vagyunk nagy egyedszámú közösségekben, csoportokban kommunikálni. Ezen felül, egyéni szinten a tudat saját identitását is  ennek köszönhetően határozza meg morális és etikai normák segítségével: Így képes létének, létezésének tartalmat kölcsönözni. A kereszténység, vagy a kommunizmus ideológiai apparátusa határozott keretet szabott a boldogság eléréséhez. A XXI. század a liberális humanizmus jegyében az egyénre hárítja a teljes döntési felelősséget. Elérkezett a korszak, mikor minden egyes döntésünkért egyedül mi vagyunk a felelősek, és senki nem fog feloldozni a bűneink alól. Születésünk pillanatától záporoznak sérült családi környezetünk bölcsőjéből és a médiából a korszellem nyomasztó parancsolatai: “Légy önmagad, fedezd fel a benned rejtőző potenciált”. Miénk a szorongató döntési szabadság, miközben a humán értékek lassan egy fényes kijelzőn öltenek testet. Természetesen a piac tálcán kínálja a megfejtést az autentikus énünk felkutatásához. A munkahelyünk, az autónk, és az egyre inkább a digitális valóságban megjelenített alteregónk azonnali belépést szolgáltat az élvezetek és a siker paradicsomába.

c

o

n